..::♥::..Holiday lovasfarm - Ahol az álmok valóra válnak!..::♥::..

„Fontos lenne, hogy ebben a sportágban is lehessenek csillagok, akikre nemzedékek néznek fel, s akiket nemzedékek akarnak utánozni! Elengedhetetlen továbbá, hogy a lovakkal való találkozás, egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintsen meg, hiszen a legtöbb esetben, a lovak szeretetén keresztül vezet az út a lovassporthoz és a lósporthoz is. Ha ez így történik, elmondhatjuk, hogy nekünk magyaroknak, nem csak a múltunk, jövőnk is szorosan kapcsolódik a lovakhoz. Mert lovak nélkül – mint tudjuk – minden másképp lenne!” /Lázár Zoltán/

A lovak megértése nem testi ügyesség kérdése, hanem tudás az alapja, ennél fogva szellem és intellektus szükségeltetik hozzá."
( Charles de Knuffy)

"A trénernek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról,
hogy a ló nem tud rosszat tenni; és hogy a ló összes cselekedete-
különösen a fiatal, indítatlan lóé- minden valószínûség szerint
a tréner tetteinek következménye!"

"... Ha valaki úgy viselkedik, mintha csak tizenöt perce lenne, akkor az egész napja rá fog menni a feladatra; ha viszont úgy tesz, mintha egész nap ráérne, akkor akár tizenöt perc alatt is elkészülhet..."

/Roberts, Monty/

Galopp:

Története:

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást. Néhány kiemelkedő hazai verseny: Nemzeti Díj, Magyar Derby (a 2004. évi a 82. Magyar Derby lesz), Kincsem Díj, Szent László Díj.

A galopp vagyis a vágta a ló leggyorsabb haladási módja. A lovak, ha fokozzák sebességüket vágtázni kezdenek. A ló szervezetét, izomzatát, ízületeit, lábait ez a mozgás veszi a legjobban igénybe. A vágta sebessége szerint kétféle változata van, a kenter és galopp (versenyvágta) mozgás. Ez a cikk a galopp kialakulásával, történetével foglalkozik.

A ló leggyorsabb haladási módja, háromütemű ugrások sorozataiból álló jármód. A törzs előrevitelét az egyik hátulsó végtag végzi, a törzsre ható tolóerő az impulzust adó hátsó végtag felől, az átlós helyezkedésű elülső végtag felé hat. A vágtázó ló testének hossztengelye nem a haladás irányában, hanem az átlós végtagokat összekötő egyenes irányában van.

Technikája:

Munka vágta

A vágtaugrások ütemesek, a térnyerés vágtaugrásonként kb. egy lóhossz. Az iram kb. 225–250 m/perc, mely igényli a ló képzett egyensúlyát. A tanuló lovasok ezt a vágtát alkalmazzák először.

Közép vágta

A ló, az ütem megtartása mellett, 350-375 métert tesz meg percenként, hosszabb vágtaugrásokkal. Tereplovaglások alkalmával általában ezt az iramot lovagolják.

A nyújtott vágta

A kiképzés előrehaladottabb fokán lévő lovakkal lovagolható legnagyobb térnyerési mód, melyet a díjlovagló feladatok végrehajtása során alkalmaznak.

A rövid vágta

Összeszedett vágtának is nevezik, rövidebb, magasabb vágta ugrások jellemzik. Valamennyi jármód irama közül ez az egyetlen, amelyet egyenes vonalon is kisfokú belső állításban lovagolnak. Erre azért van szükség, hogy a csekély térnyerés mellett fenntartható legyen az ütemesség és a lendületesség, a vágta ne váljon négy üteművé.

/Forrás:Wikipédia/

Néhány kép: