..::♥::..Holiday lovasfarm - Ahol az álmok valóra válnak!..::♥::..

„Fontos lenne, hogy ebben a sportágban is lehessenek csillagok, akikre nemzedékek néznek fel, s akiket nemzedékek akarnak utánozni! Elengedhetetlen továbbá, hogy a lovakkal való találkozás, egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintsen meg, hiszen a legtöbb esetben, a lovak szeretetén keresztül vezet az út a lovassporthoz és a lósporthoz is. Ha ez így történik, elmondhatjuk, hogy nekünk magyaroknak, nem csak a múltunk, jövőnk is szorosan kapcsolódik a lovakhoz. Mert lovak nélkül – mint tudjuk – minden másképp lenne!” /Lázár Zoltán/

A lovak megértése nem testi ügyesség kérdése, hanem tudás az alapja, ennél fogva szellem és intellektus szükségeltetik hozzá."
( Charles de Knuffy)

"A trénernek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról,
hogy a ló nem tud rosszat tenni; és hogy a ló összes cselekedete-
különösen a fiatal, indítatlan lóé- minden valószínûség szerint
a tréner tetteinek következménye!"

"... Ha valaki úgy viselkedik, mintha csak tizenöt perce lenne, akkor az egész napja rá fog menni a feladatra; ha viszont úgy tesz, mintha egész nap ráérne, akkor akár tizenöt perc alatt is elkészülhet..."

/Roberts, Monty/

Fogathajtás története

Egy történelmi visszatekintés

A mai világban elengedhetetlen szükségünk van a gyors, praktikus járművekre, de mégis a csillogó-villogó szuper csodák sem feledtetik velünk a hagyományos közlekedési eszközt a lovat. A lovassport benne a fogathajtás ősidőkre tekint vissza, még akkor is igaz ez, ha a modern szervezett sport alig több mint 100 éves múltra tekint vissza. Ki ne emlékezne a történelmi filmek lovas-, és kocsiversenyeinek hőseire.

Honfoglaló őseink is lovon, szekereken - a teljesség igényével azt azért itt és most jegyezzük meg, hogy abban időben a szekereket ökrökkel vontatták - érkeztek ide a Kárpát medencébe.

A korábbi századokban a fő közlekedési eszköz a ló és lóval vontatott szekerek voltak. Magyarország városi és vidéki útjain még a XIX században is sőt még a századfordulón is sokféle fogatoplt jármű: útihintó, batár, konflis, fiáker, postakocsi, tárkocsi, parasztszekér közlekedett. A lovasemberek között szinte mindig volt verseny, vetélkedés, ikié a legszebb fogat, lovak, szekér, hintó, avagy kié a leggyorsabb fogat. Versenyszerű keretek között a modern sport időszakában került a lovassport. Fogathajtás előde az un. távhajtó és ügyességi versenyek voltak. A lovak a XX. század második feléig szinte mindenütt munkaeszköz volt, szántottak, vetettek, vásárra jártak, a hadseregben is vontatásra használták. Az ipari forradalmat követően, majd a második világháborút követő robbanás szerű gép-, benne járműipari fejlődéssel párhuzamosan visszaszorult a minden napos életet szolgáló fogatos világ. ma már nem találkozunk postakocsival, úrihintóval, a városi fiáker és a konflis is csak turistalátványosság maradt.

A kisparaszti/ a háztáji/ gazdaságokban, és az erdőgazdaságoknál, létrejött TSZ-eknél még néhol megmaradtak /igaz/ néhány évig csak a lóvontatású járművek, ma már lovakat legtöbb helyen sport- és turisztikai, valamint szórakoztatási célokra tartanak.Az ókori olimpiák elmaradhatatlan versenyszámát a fogatversenyt csak a legutóbbi időben 1970-ben tette hivatalos sportággá a Nemzetközi Szövetség /FEI/, amelynek határozata értelmében az I. hivatalos Európa Bajnokságot 1971-ben Budapesten rendezték, négyesfogathajtó kategóriában.

Pár kép: